2018. augusztus 15., szerda

Brigetio Országúti Mezőnyverseny 2018

2018.08.12-én rendezték meg a IV. Brigetio Mezőnyversenyt. Harmadszorra vettem részt ezen a versenyen! Mindig nagy örömmel várom ezt a napot, mert ez volt az első verseny, amire beneveztem és elindultam. Minden rendben zajlott, odaértem időben, és felvettem a rajtcsomagot, akkor mondták be, hogy 15 percet csúszik a rajt, így normálisan fel tudtam készülni a kezdésre.


Tökéletes idő volt, szinte alig fújt a szél és szépen sütött a nap, jó erőben is éreztem magam! Aztán 7 kilométer körüli lassú felveztéssel elindultunk. Megindult a mezőny, próbáltam minél előbbre jutni, mert a felvezetésnél kicsit hátra szorultam. Rendesen tepert az eleje, de itt azért még egyben maradtunk, csodálkoztam is, hogy szinte senki sem szakadt le! Teltek a kilométerek, nagyjából a 35.-nél jártunk, egy nagyobb emelkedőnél jött az első megindulás. Én még kicsit le voltam szakadva, így nem tudtam felérni rájuk, viszont többen is így jártak, ki is alakult egy kis boly, amellyel tovább mentem. Szépen szedtük össze a leszakadókat, és jó tempóban mentünk, az eleje váltogatta egymást, igaz nem sokan vették ki a részüket belőle... Az egyik nagyobb emelkedőnél én voltam elől, és kicsit meghúztam. A tetején aztán szóltak, hogy leszakadtak a többiek, és csak ketten voltak mögöttem a tízből. Lejtmenet után visszaértek, majd megint mentünk szépen együtt. Fogytak a kilométerek, szépen elértünk a frissítőpontot. Sajnos a nagy tülekedésben nem sikerült odaférnem, de amit láttam utána, az tényleg mosolyt csalt az arcomra; mindenki adogatta át a vizes üveget a másiknak, aki kért! (én is kaptam...) 


Minden rendben ment egészen a 64. km-ig, ahol az történt, amitől azóta tartok, amióta versenyzek; elestem... A boly végén pihentem éppen, inni akartam, mikor egy keskeny kátyúba beleszaladtam, és az első kerekemet megdobta. Próbáltam a kormányhoz nyúlni, de már késő volt, kirántotta a kezemből, majd elég nagy tempónál megismerkedtem az aszfalttal....Szerencsére a kocsik megálltak mögöttem! Elég nagyot huppantam, a fejem és a vállam vette fel az esés nagy részét! Magamnál voltam úgyhogy felálltam egyből, és körbenéztem, mi merre van, bringát felkaptam a felezővonalról és levittem az út szélére, ahol a kulacsom volt. Kérdezte az a sofőr, aki megállt, hogy minden rendben van és hívjon mentőt? Mondtam neki, nem kell, közben elmentem a szemüvegemért, ami szintén kicsit arrébb volt a felezővonalon. Visszamentem a bringámhoz, összeszedtem a cuccaimat és magamat, kicsit visszaváltogattam, hogy könnyebben induljak el. Közben persze több versenytárs is elment mellettem, és kérdezték, hogy minden rendben van? Intettem nekik, hogy nyugodtan menjenek tovább. Láttam, hogy jön egy pár fős boly, felpattantam, és már mentem is, talán 1-2 kilométer után értek utol, és becsatlakoztam hozzájuk, ilyen összetartó kis bolyt még nem láttam!


Forogtunk szépen, mindenki kivette a részét a vezetésből, és aki leszakadt az emelkedőn, azt bevártuk! Egészen a célig együtt mentünk, de az utolsó 200 métert azért mindenki meghajrázta! Célba érkezés után összegyűlt mindenki, lepacsiztunk egymással, és megköszöntük az együttműködéstEzután vettem észre, mikor levettem a sisakomat, hogy kettétört, és csak a külső borítás fogja össze... És azt is csak később láttam, hogy lett egy nyolcas a hátsóban, és hozzáért a fékhez, úgyhogy jó kis edzés volt a maradék táv nekem. 
Nagyon jó verseny volt, rég élveztem ennyire! Külön öröm volt látni, hogy ennyien összetartanak! Remélem a jövőben sok ilyen versenyben lehet még részem! Gratulálok mindenkinek, aki elindult itt, és köszönöm a sok jó élményt! 
Eredmény: mért távon 2 óra 22 perc 21 mp volt az időm, ez a tavalyinál 22 perccel jobb!  38 km/h átlagom lett, aminek nagyon örültem! Kategóriámban a 20. helyen zártam, összetettben pedig a 91 helyen végeztem! 

Bugledits Mihály

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése