2018. július 23., hétfő

Kab-hegy időfutam 2018

Vasárnap, július 22-én Ajkára utaztam, hogy részt vegyek a Kab-hegyi időfutamon. Mivel most jártam itt először, kicsit izgultam, ráadásul Ajkára érve láttam, hogy esik az eső. Ennek persze nem örültem, de mire elkezdődött a verseny elállt, és kezdett előbújni a nap is, és a szél sem fújt már. Fülledt volt az idő!


Kezdés előtt fél órával elkezdtem melegíteni, de nem éreztem, hogy van a lábaimban erő, és ezért kicsit kétségeim voltak, hogy is fog menni. Ennek ellenére elhatároztam, hogy mindent bele adok, megyek, ahogy csak tudok.És eljött a rajt...Erős sprinttel kezdtem, ezt viszont csak úgy egy kilométerig bírtam, vissza is vettem a tempóból, de éreztem, hogy a lábaim ma nagyon nem akarják a terhelést. Nyomtam tovább a kilométereket!Úgy öt-hat kilométer után kezdett visszatérni az erő, és a sík részeken végre meg tudtam indulni (44-50 km/h). A pálya első két-három kilométere jó minőségű aszfalt, de ami utána jött, azt nem kívánom egyik bringásnak sem! Egyszer még egy fekvőrendőr-szerűséget is benéztem, és majdnem sikerült elesnem, mivel az a gödrös rész természetesen egy tempós kanyar után következett, mikor is a könyöklőn támaszkodtam. Szerencsére volt annyi időm, hogy a kormányhoz nyúljak.


A 12. kilométer környékén kezdtem elfogyni kicsit (33,8 km/h átlag), visszaesett a tempó, de próbáltam tartani magam. Három kilométerrel később kanyarodtam ki a Kab-hegyre vezető emelkedőre, hát a látványnak nagyon nem örültem! Még két kilométer egy igencsak meredek emelkedőn. Ez már tényleg csak kínszenvedés volt, de sikerült végre felérnem! Teljesen elfáradtam a végső részen, minden maradék erőmet összeszedtem, és az utolsó száz métert meghajráztam. Nagy zihálás közepette beértem, szinte alig kaptam levegőt, jó pár percbe telt, míg helyre jöttem. Az időjárás, az emelkedők és az erős tempó miatt így még nem izzadtam! Szinte folyamatosan csöpögött rólam az izzadság a verseny alatt.Összegzésben jó versenyt hoztak össze a szervezők, de a pálya minősége nagyon nem tetszett!


A teljes táv majdnem 18 km, de 375 méter szintemelkedéssel (Kab-hegy teteje 699 méter)!!! Az időm 35 perc 21 mp lett, 30,3 km/h átlaggal. Ezt terveztem, és sikerült is! Mindez arra volt elég, hogy a kategóriámban megszerezzem a harmadik helyezést (Master1-ben 15-en indultunk). Nagyon örültem ennek az eredménynek!Ezúton is gratulálok Simon Csanádnak az U19-es kategóriában elért negyedik helyezéséhez, és persze mindenkinek, aki rész vett ezen a versenyen! Hajrá Superior Team Sopron!

Bugledits Mihály

2018. július 19., csütörtök

Zalakaros, Országúti OB + eredmények

Sziasztok!
Pár mondat az elmúlt hónap-hónapok versenyeiről.
Június 17.-én rendezték meg a MAPEI Tour de Zalakarost, amin szép számmal vettünk részt a csapatból. A verseny egy igencsak hosszú, közel 11km-es lassú rajttal indult, ami a folyamatos fékezésnek és gyorsításnak köszönhetően eléggé kikészítette az embert. Aztán persze jött a mindenki által rettegett Gelsei emelkedő, amin eddig még nem jártam. Az emelkedőre egy szűk jobbos kanyar vezetett fel, ahol persze megint előttem volt bukás, most azonban sikerült gyorsan, de kicsit veszélyesen előzni, majd jött a hegy, amire az elsők között sikerült felérnem. Ezután egy gyors lejtmenet és egy hosszabb sík rész következett, itt a második bolyban voltam. Ricsi elől, a többiek pedig hátrébb mentek. Megpróbáltunk felérni az elejére, de nem sikerült, így a 135km-es távon 8. lettem U19-ben. Nem életem versenye, de egy élvezetes és jól megszervezett versenyen vagyunk túl.



Két hét pihenő után Komlóra utaztam az Országúti Magyar Bajnokságra. A versenyen nem volt áttétel ellenőrzés, ami elég furcsa volt, hiszen így semmilyen megkötés nincs az áttételekre, ez több edzőnek is komoly fejtörést jelentett. Felvettem a rajtszámot, majd elkezdtem bemelegíteni, de nem működött az első váltóm, és ez elég nagy fejfájást okozott! Nem maradt más hátra, arra a megoldásra jutottam, hogy csak nagytányéron fogok menni. Az U19 rajtja délután háromkor volt, egy közel 15km-es pályán, amin nyolc kört kellett megtenni. Az első körben már megindultak a lószolások, így érthetően elég nagy volt a tempó, viszont minden támadást sikerült kivédenem, így a második körre egy 20 fős csoport alakult ki elől. A második körben jött még egy támadás, ahol megindulás közben elszakadt a láncom, cserekerékpár hiányában pedig kénytelen voltam bedobni a törölközőt! Ez eléggé elrontotta a kedvem, de remélem a jövőben sikerül megoldani, hogy legközelebb legyen tartalék kerékpár és kísérő autó.


Köszönöm Sós Sanyának, hogy ilyen gyorsan intézték a licencem, ami egyébként még nem érkezett meg, fogalmam sincs, hol lehet. Illetve Vasiljev Dejannak, aki támogatott és segítette az edzésmunkámat, nélküle biztos nem lennék ennyire céltudatos, és nem fektetnék ennyi időt az edzésekbe. Köszönettel tartozom még minden csapattársnak, Superiornak, aki bármilyen formában segítette a felkészülésem. Hajrá!


Simon Csanád


Eredmények: http://bringasport.hu/verseny/orszaguti-ob/


2018. július 9., hétfő

Duna Maraton 2018 + eredmények

Sziasztok!

Kicsit összegezném az eseményeket, két hétvége, 2 verseny, 110 km és 3200 m szintkülönbség, ami mögöttem van. Az idén is rajthoz álltam a XIX. Duna Maratonon, igaz most már „Superior”-ként. Tavaly indultam itt először, akkor sajnos az ismeretlen terepviszonyok miatt sikerült egy jó nagyot bukfencezni a Dobogókő utáni lejtmenetben, visszatérve az erdőbe.


10:00 órakor startolt a középtáv, szerencsére Zolival összetalákoztunk, majd együtt álltunk be a rajthoz. Átbeszéltük az elmúlt versenyeket, így elég jó oldott hangulatban dördült el a startpisztoly. Az idén nem a Scooter -Fire pörgette fel pulzusunkat, ezt kicsit sajnálom. Fekete pont a szervezőknek. Kis félsz bennem volt még az áprilisi Hillclimb-on történt baleset miatt, ezért hagytam magam mellett elmenni a versenylovakat. Kerestem Zoli kék sisakját a tömegben, de már túl mesze volt, ezért külön vágtunk neki a 65 km-nek.


Szerencsére nem volt kánikula, mint tavaly, rezért menet közben úgy döntöttem, kevesebb frissitő pontnál állok meg, így 2 megállóval végigmentem. Ezúttal balesetmentesen sikerül abszolválni a sok helyen inkább off-roadra emlékezető pályát. A viharok miatt kidőlt fák szegélyezték a kijelöt utat, ezért észnél kellett lenni, nehogy esés legyen a vége.
Már az elején találkoztam egy kőszegi ismerőssel, akivel egész végig oda-vissza előzgettük egymást. Felfelé ő, lefelé én voltam gyorsabb, így számomra elég élvezetes verseny volt, mi tagadás. Jó is volt, hogy magam előtt láttam, legalább tartotta bennem a lelket, hogy menni-menni kell.


50 km-nél már nagyon készen voltak a lábaim, akkor el is engedtem a versenytársamat, aztán, hogy beértünk Esztergomba megláttam, hogy kb.200 méterre van előttem, így rákapcsoltam, és a Bazilikánál utólértem. Legurultam a lépcsőkön, majd onnan nyomtam végig a pedált, a célegyenesbe érve gyakorlatilag sprintelve mentem át a célkapun. Mámorító érzés volt, elhihetitek, ekkora tömeg előtt célba érni. Végül 04:01:38 teljesítettem, ami az abszolút 143.helyre volt elég.
Engedjétek meg, hogy gratuláljak csapattársaimnak Zolinak és Daninak a szép eredményeikhez. Jövőre jubilál a rendezvény, úgyhogy különösen nagy felhajtás lesz. Természetesen ott leszünk!

Osztermann László


2018. július 5., csütörtök

Nutrixxion - Sport Energy

Júniustól új táplálék-kiegészítő partnere lett csapatunknak, a Nutrixxion! A Németországbeli, dortmundi székhelyű CCS Germany GmbH, és márkája az egyik legismertebb név az állóképességi sportolók körében.


Miért a Nutrixxion? Mert a cégnél a kiváló, megbízható minőségű alapanyagok, szakértelemmel párosulnak. Amikor a Nutrixxion új terméket fejleszt, folyamatosan szem előtt tartja, hogy a már meglévő termékeik megszokott minőségét nem veszélyezteti. Ez a kiindulási alap. Mint szinte mindenhol, itt is az alapanyagok gondos megválasztásával kezdődik a folyamat. A nyersanyagok alapos vizsgálaton mennek át, melyet egy biológus és élelmiszer-technikus csapat biztosít. Minőségbiztosítási szakembereik folyamatosan figyelemmel kísérik az összes NUTRIXXION termék fejlesztését. Gyártóüzemük tanúsított és rendszeres szabályozási felügyelet alatt áll. Egyik termékük sem tartalmaz olyan összetevőket, amelyek tiltott anyagok, és a "WADA listáján" szerepelnek.



A csapat

A csapatszellem kulcsfontosságú szerepet játszik a cég életében. Akár sportbéli- vagy munkahelyi, a csapatszellem döntő fontosságú a sikerhez. Mielőtt egy termékük forgalomba kerül, kutatóik nem csak elméletben vizsgálják, hanem a gyakorlatban is alapos teszt alá kerül, hivatásos sportolók és ismerőseik által élesben is kipróbálják őket. Ez a csapatmunka szintén fontos része az új termékek fejlesztésének. A cég rendszeresen szervez találkozókat, amelyre hivatásos sportolókat is meghívnak, mint például a MTB kerékpárost, Markus Schulte Lünzum-ot, hogy a termékfejlesztők az ő véleményüket is figyelembe tudják venni. Ez a tapasztalatcsere lehetővé teszi olyan termékek kifejlesztését, amelyek a profi sportolók igényeinek is megfelelnek, valamint aktív amatőr sportolókat is segítenek céljaik elérésében.


A jövő

Az alapanyagok minőségén kívül a modern termelési folyamat az alfája és omegája a magas minőségi színvonalnak. Termelési-fejlesztési központjaik Németországban és a szomszédos EU-országokban találhatók. Ezek biztosítják a korszerű gyártást, maximális higiéniai és munkahelyi biztonságot nyújtva munkatársaik számára is. 
A hivatásos sportolók, az amatőr sportolók, a kutatók és sportoló orvosok világszintű hálózata folyamatosan új igényeket támaszt. A Nutrixxion megpróbálja megragadni ezeket a tendenciákat, és beépíteni őket a termékfejlesztésbe, azzal a törekvéssel, hogy mindig a lehető legjobb terméket fejlesszék. Nem csak az új trendekre reagálnak, hanem formálni is szeretnék őket. Együtt veled és csapatukkal. Mindezt a természet és ember tekintetében.


2018. július 2., hétfő

Alpokalja Maraton 2018 + eredménylista

Hosszú évek után újra montis versenyt rendeztek Kőszegen. Mivel a közelben van, elég sokan érdeklődtek iránta a csapatból, jó pálya, családias verseny ígérkezett. Kár lett volna kihagyni.... Czifra Zoli beszámolója!


Első versenyem - avagy átestem a tűzkeresztségen!
Március elején csatlakoztam a Superior Team Sopronhoz! Mivel motiválóbbnak tartom a közösségi tekeréseket, és szeretek jó társaságban lenni, így belevágtam. Azt viszont az elején már tisztáztam, hogy nekem versenyambícióim nincsenek ám! ...nem baj, gyere!
Jöttem, tekertünk, éreztem magamon hétről hétre a fejlődést. Mondták egy páran a csapatból, hogy már beválalhatnék simán egy versenyt...csak úgy belekóstolni. 


Megdumáltak, neveztem az Alpokalja MTB Maratonra. 
Kiírás szerint 25km / 650m szint. Frankó, pont ilyeneket megyünk edzéseken, menni fog! Ehhez képest közel 28km volt és kb. 820m szint. Durva, közel 8 km hosszú mászással a közepén, még durvább rövid és meredek emelkedőkkel megspékelve. Egyenes szinte nem volt benne, pihenésre semmi esély, mivel a lefelé szakaszok (amelyeket amúgy imádok) is nagyon erő és koncentráció igényesek voltak, itt-ott komoly Downhill szakaszokkal, ugratókkal. 



Az egyiknél még az elején sikerült is egy szaltó a bringával, majd pedál a levegőben kiold és tigrisbukfenc a dzsindzsásba! Szerencsére pár horzsolást leszámítva semmi bajom nem lett, így leporoltam magam és újra nyeregbe pattantam. Férfiasan bevallom, hogy volt négy olyan emelkedő, amit nem tudtam kitekerni és leszálltam tolni.


Úgy húsz kilométer után elkezdtek begörcsölni a combjaim, így a nagy lejtőzésnél nem tudtam tökéletesen megnyomni, mert közben ülnöm kellett, hogy lazitsam a combjaimat. Már nincs sok hátra, toljad Zoli - ezzel motiváltam magam, hogy már csakazértis! Célba értem, a hivatalos időm 2:14:22 lett, ami a kategóriámban egy 14. helyezésre volt elég.
Szerettem volna 2 órán belül teljesíteni, de ezt dobta most a gép. A verseny feelingje tetszett, úgyhogy nem ez volt az első és utolsó. Jövőre visszatérek, és letekerem 2 órán belül. Köszönöm, hogy időt szántál az élménybeszámolóm elolvasásra - megtisztelsz!


Az eredménylistát itt találjátok: https://irottkofutoverseny.hu/hu/eredmenylistak/alpokalja-mtb-maraton-eredmenylista/